2013. május 24. péntek - Eliza, Eszter

Szkevi Athina 2012. július 17. | 05:27

Festők, fürdők, fesztiválok - hangulatos Kaposvár Van még remény a Kancsendzöngán? Hippokratész nevében Az alapélelmiszerek lélekfejlődése

Nos, a kérdésre számtalan válasz lehetséges. Például, mert Brugge Európa legépebben fennmaradt középkori városa. Vagy, mert ez "Észak Velencéje", melynek csatornáin csónakázva teljesen elfeledhetjük a zajos és fárasztó hétköznapokat. Ez a nyugat-flandriai város telis-tele van gyönyörű épületekkel, izgalmas múzeumokkal, remek éttermekkel és főként megunhatatlan édességboltokkal.

A város feltérképezésére mi is egy édességboltban készülünk fel: két - mi tagadás - nem kisméretű cukorkászacskót töltünk fel különböző bonbon- és csokikölteményekkel, színes cukorkákkal. Így már nem kell attól tartanunk, hogy a megerőltető sétában leesik a vércukorszintünk, és bátran vághatunk neki a felfedezésnek.

A hívogató üzletekkel teli hosszú utca a város egyik legfontosabb pontjára, a Markt térre vezet, ahol hajdanán kereskedők sokasága értékesítette portékáját, hiszen, ahogy neve is sejteti, ez volt a piac. A város virágzását és legendás gazdagságát főként a textiliparnak köszönhette, és annak, hogy kedvező elhelyezkedése révén kereskedelmi kapcsolatot alakíthatott ki többek között Franciaországgal, Angliával és az egész Baltikummal. Vízi úton könnyen és olcsón jutott el ide minden, és nemcsak a különféle árucikkek, hanem a különböző szellemi irányzatok és művészeti áramlatok is.

A város aranykora a XIV. századra tehető, akkoriban Brugge volt a 17 Hanza-város egyike. Hanyatlása egy rossz üzleti döntéssel kezdődött, amikor megtiltották az angol posztók behozatalát, így védve a flamand textilipart. Ezzel a határozattal a város elveszítette addigi központi kereskedelmi pozícióját. A bajt tetézte a Zwin folyó eliszaposodása, ami miatt Brugge szinte megközelíthetetlenné vált. A város a következő évszázadokban szinte a feledés homályába merült. A XX. század elején azonban felébred hosszú álmából és a 10 kilométer hoszszú csatornarendszer kiépítésével ismét helyreállt az összeköttetés a tengerrel és a külvilággal.

A Markton található a város jelképe, a Belfort, amely 83 méteres harangtornyával tájékozódási pontként is szolgál. A gyönyörű kilátásért is sokan keresik fel, és másszák meg 366 lépcsőfokát. A tornyot több mint kétszáz éven át építették, közben néhányszor le is rombolták, végül 1482-ben készült el. Ma a Világörökség része. A téren a legtöbb épület neogótikus stílusban, korhűen épült újjá a XIX. században, mert egy tűzvészben szinte minden elpusztult vagy alaposan megrongálódott.

A vörös téglás Postahivatal, a Tartományi Palota és a sok-sok keskeny házikó rég letűnt korokba varázsol vissza bennünket. A Piacteret magunk mögött hagyva, a csatornaparton kis kirándulócsónakba szállunk, hogy utánajárjunk, valóban rászolgált-e a város a Velence-hasonlatra. Majd' egy órán át ringatóztunk Brugge vízi utcáin, miközben vezetőnk kormányosi feladatai mellett kimerítő idegenvezetést is tart a város történelméről, épületeiről, látnivalóiról - három nyelven.

A csónakból azt is láthatjuk, hogy a Belfort nem az egyetlen magas torony Brugge-ben. Van itt 99 méter magas templomtorony, amely a Szent Salvator-székesegyházat ékesíti, és itt áll Belgium második legmagasabb templomtornya is, ami a Miasszonyunk-templomhoz tartozik. Ez utóbbi arról is híres, hogy itt található az egyetlen olyan Michelangelo-szobor - fehérmárványból faragott Madonna a gyermekkel - amely még a művész életében hagyta el Itáliát.

Se szemét, falragasz, se óriásplakát - A folytatásért lapozzon!

következő oldal

  Médiaajánlat Adatkezelésről Jogokról Alapelvek Partnereink Impresszum