RSS
Bejelentkezés Friss híreket szeretnél? Iratkozz fel!
2015. május 25. hétfő - Orbán, Gergely
Biztosítás Világjáró kupon Programajánló Fórum Blog Előfizetés
Hotel Kuponok Nyaralások Világ Itthon Bulvár Életmód Kultúra Tudor first class

Dodekanészoszi mesék - Bolyongás a görög szigetek között

Kostas Hristodoulou 2012. július 07. | 07:03
A Kréta szigetétől észak-keletre található Dodekanészosz neve igen mitikusan és misztikusan hangzik. Elsőre a legtöbben rávágnánk, hogy fogalmunk sincs róla, milyen szigetekről lehet szó. Pedig Rodosz és Kos például népszerű turistacélpontok is, de valóban, a szigetcsoport legtöbb tagja hiába is várja a tömegesen érkező nyaralókat. De lehet, pont így van ez jól...
Karpathos

Az Égei-tenger délkeleti részén, a Kréta és Rhodos között elterülő Karpathos Görögország egyik legeldugottabb része. A sziget közepén magas hegygerinc húzódik, mesés falvakat rejtegetve. Két oldalán, a hegylábaknál kis öblök kristálytiszta vize veri vissza a Nap sugarait.

Karpathosra Athén érintésével érkezünk. 26 °C fogad, ami november végén egyáltalán nem ritka errefelé. A taxi gyorsan és olcsón visz be a sziget fővárosába, Pigadiába. Szállásunk elfoglalása után a házinéni rizzsel és darált hússal töltött cukkini virággal kínál. Hasonló gasztronómiai csodákban egész utazásunk alatt részünk van. Étkezni a helyiek kedvenc tavernájába járunk, ahol az első utunk - jó görög szokás szerint - mindig a konyhába vezet. A szakácsok végigkóstoltatják velünk a frissen főzött ételeket, hogy kiválaszthassuk a számunkra legízletesebbeket. Ebédidőben hosszú órákat töltünk a tavernában, hallgatva a görögök - halászok, hentesek, olíva termesztők - sokszor mulatságos párbeszédeit, akik reggelente friss áruikkal töltik fel a sziget vendéglátóhelyeit.

Karpathos fantasztikus klímája nagy sétákra csábít. A közeli fenyőerdők mentén megcsodáljuk a tengert, a környékbeli lankákon pedig a narancs és az olíva ligetekben dolgozókat figyeljük szüretelés közben. Esténként hol a pigadiai lídón sétálgatva szippantjuk magunkba a fenyőillatú hegyi és jód illatú tengeri levegő keverékét, hol pedig egy kávézóba betérve a zongoristával és a törzsvendégekkel együtt énekeljük az ismert görög nótákat. Közben híres kassosi kecskesajtot és jó karpathosi bort kóstolgatunk.

Az egyik legnehezebben bejárható, de legérdekesebb területet, az Olimpos nevű falucskát a helyiek tanácsára keressük fel. Terepjárót bérelünk, enélkül ugyanis nehezen lehetne eljutni a sziget északi részén található csodálatos hegyi településre. A kacskaringós úton, gyönyörű tájak mellett utazunk. Élvezzük a december elején is virágzó rétek, a lankás hegyoldalak látványát, elnézzük az úton mellettünk lépegető kecskepárt a kis gidával és persze gyönyörködünk a kilátásban.

Az autót leparkoljuk a falu elején, nehezen tudnánk továbbhaladni, ugyanis a főutca nem szélesebb másfél méternél, helyenként még az egy métert sem éri el. Olimpos főterére tartva különböző motívumokkal faragott, régi bejárati ajtók és bizánci kétfejű sassal díszített teraszkorlátok kísérik utunkat, mutatva, hogy egykor remek kézművesek, fafaragó, illetve hangszerkészítő mesterek éltek itt.

Jártunkban-keltünkben megzavarunk véletlenül egy bácsit, aki egy lépcsőn ülve alszik. Neheztelés helyett betessékel bennünket saját 'kafeniójába' (főleg idősebb férfiak által látogatott kávézó), innivalóval kínál, majd sós halakat vesz elő egy kis szekrényből, megtisztítja és az asztalunkra teszi őket. Amíg mi pihenünk és eszegetünk, leveszi a falra akasztott, saját készítésű bőrdudáját, és több mint negyedórán keresztül fújja azt. Két nóta között a világ dolgairól és az antik filozófiáról elmélkedik.

Mielőtt visszaindulnánk a sziget fővárosába, a hegygerincen fekvő falucska nyugati feléről is vetünk egy pillantást a fantasztikusan szép vidékre. Útközben egy népviseletbe öltözött nénitől hanga virágból készített mézet vásárolunk. A népviselet egyébként itt nem turistacsalogató látványosság, hanem az idősebbek mindennapi viselete.

Kos

Kos kikötőjétől a karnyújtásra lévő kis-ázsiai partokat és Halikarnasszoszt, Hérodotosz szülőhelyét (ma Bodrum) szinte úszva is elérhetnénk. A szárazföldi Görögországhoz hasonlóan Kos is sokáig volt idegen kézben. Többek között a perzsák, a törökök, a XX. században pedig az olaszok, majd a németek szállták meg, és csak 1948-tól lett újból Görögország része. A fővárosban barangolva lépten-nyomon klaszszikus, hellenisztikus, római, bizánci és török kori emlékekbe botlunk.

Kost az ókori hajósok a messziről jól látható lombos erdők miatt zöld szigetként emlegették. Ezek az erdők sajnos a hajóépítésekhez szükséges fakitermelés miatt mára már zsebkendőnyi területűre csökkentek. Kivétel a sziget délnyugati részében megbújó "földalatti" fenyőerdő, amely a mellette lévő sík területen állva nem is látható. Az erdő ugyanis egy több száz méteres, homokos talajú lejtő végén bújik meg.

A turisták által is egyre gyakrabban látogatott Kos Hippokratész szülőhelye. A modern orvostudomány atyja számos írásos emléket hagyott az utókorra, melyek közül a legismertebb a Hippokratészi eskü. A rövid szöveget az orvostudomány az etika mérföldkövének tartja, amire a mai napig fogadalmat tesznek a végzett orvostanhallgatók. A legenda szerint Hippokratész diákjait egy platánfa árnyékában oktatta, aminek egy darabja a mai napig megmaradt és a sziget híres turistalátványossága.

Mastichari kis kikötőjéből 40 perc alatt a Kos-szal szemben elhelyezkedő, a szivacshalászatáról ismert Kalymnos szigetének déli fekvésű kikötőjébe érkezünk.

Kalymnos

A 96 kilométer hosszú tengerparttal rendelkező sziget a Kr. u. VI. században bekövetkezett földrengés előtt jóval kiterjedtebb volt. A természeti katasztrófa következtében a Kalymnos és a Telendos szigetek közötti terület leszakadt és a tengerbe süllyedt, így ma Telendos egy különálló kis sziget, amit a görögök többnyire a híres, és nagyon különleges fekete homokos hohlakasi tengerpart miatt látogatnak.

Kalymnos történelme, kultúrája és népi hagyományai közvetlenül kapcsolódnak a tengerhez. Az erre utaló emlékeket a Hajózási Múzeumban vesszük szemügyre. A sziget első írásos említése Homérosz Iliászában található, aki megemlíti, hogy Kalymnos harminc hajót küldött a trójai háborúba. Homérosz eposzában a sziget legismertebb árucikkéről, a tengeri szivacsról is ír. Kalymnos másik híres termékéről, a kitűnő mézről pedig Strabon, az ókori földrajztudós tesz említést.

Ellátogatunk a nyugati parton fekvő festői falvakba: Emporiosba, Masouriba és Mirtiesbe. Ez utóbbi falucska a tavasszal virágzó mirtuszokról kapta a nevét. Van, aki egyenesen a sziklamászás miatt jön a szigetre, hiszen az imént említett falvak mögötti sziklás hegyeken pompás terepet talál. Az évente megrendezett sziklamászó versenyre a világ minden pontjáról érkeznek nevezők. Kalymnos leginkább a szivacshalászatáról és annak kereskedelméről ismert. Régen a szivacshalászok technikai eszközök nélkül dolgoztak, csak tüdejükre és ügyességükre hagyatkozhattak. Később márványból vagy gránitból csiszolt, legömbölyített, 8-14 kilogrammos követ használtak, melynek a végén lyukat vájtak. A lyukon erős zsinórt húztak át, ennek másik végét a csónakban ülő társuk tartotta. A kő segítette a gyors merülést, manőverezést, illetve a fékezést, és biztos támpontot nyújtott a feljövetelnél. A tengerfenéken dolgozó a csuklójára szorította a zsineget, majd a kötél rángatásával adta a jeleket társának.

A szivacshalászok csak 1863-ban használtak először szkafandert. Az első regisztrált szabadmerülést technikai eszközök nélkül a Symi szigetéről származó szivacshalász, Jorgos Hatzisz hajtotta végre Kar-pathos partjainál. Jorgost 1913-ban egy olasz hadihajó mentéséhez hívták. A beakadt horgonyt a meztelenül merülő halásznak 83 méteres mélységből sikerült kiszabadítania. A leírások szerint hét percet töltött a víz alatt, és a megszokottól eltérően, fejjel felfelé, a merülőkövön állva szállt alá a mélybe. Emlékére évente rendeznek szabadmerüléses versenyeket, a hagyományoknak megfelelően búvárruha, oxigénpalack, békaláb nélkül.

Mindenhol eldugott gyöngyszemek várnak ránk - Lapozzon!

következő oldal

Forrás: Világjáró
A cikk képei
Barokk kastély Óbuda szívében és a Művészetek Völgye Kapolcson - mi a közös bennük?
Egy különleges koncertre látogattunk el a minap. A sűrűn tömött sorokban érkező nézők száma mutatta, komoly az érdeklődés a Budapest Bár zenéje iránt. Maga a helyszín is különleges, az óbudai Kobuci kert hangulata meglehetősen eltér a fővárosi szórakozóhelyek sorától.
After Crying - Különleges élmény a Müpában
Új darabok és régebbi, jó ideje nem játszott szerzemények különleges átiratait adja elő az After Crying május 21-én csütörtökön a Művészetek Palotájában. A saját meghatározása szerint korszerű komolyzenét előadó csapat a Müpa MR2 Akusztik+ sorozatában lép fel.
Elérkezett Szegednek napja
Pénteken kezdődik a Szeged napja fesztivál, amelyen 11 nap alatt 8 helyszínen 155 borász és 200 kézműves kínálja portékáját. 2015. május 15-től a borok és gasztronómiai kínálat mellett 250 ingyenes program várja az érdeklődőket egészen Pünkösd hétfőig.
Rovat további cikkei
Álomszigetek vonzásában
A Karib-szigetek vagy Karib-térség egy kiterjedt szigetvilág az Atlanti-óceán legnyugatibb részén, Észak-Amerika és Dél-Amerika között. Az apró tropikus szigetek, ahol az év szinte minden napján gyönyörű idő van, számtalan turistát vonzanak: nászutasok, üzleti turisták, kalandorok lepik el évről évre a szigetcsoport életvidám, színes földdarabjait.
Mert igenis létezik az ősi Egyiptom
Aligha él olyan ember a földön, aki ne vágyna a titokzatos és legendás, időtlen idők óta csodált Egyiptomba. Bár a fáraók és piramisaik világát évszázadok óta kutatják a történészek, a kőbe vésett emlékeket, a monumentális maradványokat csodálva ma is nehéz elképzelnünk a virágzó és gazdag birodalom mindennapjait, az élő, lüktető Egyiptomot, a félmeztelen rabszolgákkal, szigorú tekintetű fáraókkal.
Már robog a Boldogasszony zarándokvonat
Elindult négynapos útjára a Boldogasszony zarándokvonat csütörtök reggel a budapesti Nyugati pályaudvarról a csíksomlyói búcsúba. A pünkösdi szentmisét szombaton Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatja be.
Dél-Amerika kaméleonja, Peru
Peru ősi indián kultúrája, építészeti, képzőművészeti remekművei nem ismeretlenek a magyar utazók számára. Kevesebben tudják viszont, hogy ezen a Magyarországnál 14-szer nagyobb területen milyen fantasztikus sokféleség található: homok- és kősivatag, hegy- és síkvidéki esőerdő, mangrowemocsarak és fókatelepek férnek meg itt békességben az inka, moche és vari indiánok által hátrahagyott romokkal.
TOP 10
Friss
A kétezer látnivaló városa - Pécs 10 szuvenír, ami még a nagymamának sem tetszene Álomszigetek vonzásában Dél-Amerika kaméleonja, Peru Akarsz-e pünkösdi királyné lenni? Pünkösdi bográcsbalhé a Dürerben Reszkess paprikáscsirke - Jön a Gourmet Hő passzolás - Egy új sportág? Kőbe vájt vörös város Hihetetlen feltárás Jeruzsálemben
Vissza a történelembe - Thököly Vendéglő A kétezer látnivaló városa - Pécs Álomszigetek vonzásában Mert igenis létezik az ősi Egyiptom Hő passzolás - Egy új sportág? Reszkess paprikáscsirke - Jön a Gourmet Már robog a Boldogasszony zarándokvonat 10 szuvenír, ami még a nagymamának sem tetszene Pünkösdi bográcsbalhé a Dürerben Dél-Amerika kaméleonja, Peru
Világjáró
First Class
Időjárás
25
14
Fotó
Videó
Vélemény
Utazási ajánlat
Valutaváltó
Válasszon devizát
EUR/HUF
307.090