RSS
Bejelentkezés Friss híreket szeretnél? Iratkozz fel!
2016. február 09. kedd - Abigél, Alex
Biztosítás Világjáró kupon Programajánló Fórum Blog Előfizetés
Hotel Kuponok Nyaralások Világ Itthon Bulvár Életmód Kultúra Tudor first class

Dodekanészoszi mesék - Bolyongás a görög szigetek között

Kostas Hristodoulou 2012. július 07. | 07:03
A Kréta szigetétől észak-keletre található Dodekanészosz neve igen mitikusan és misztikusan hangzik. Elsőre a legtöbben rávágnánk, hogy fogalmunk sincs róla, milyen szigetekről lehet szó. Pedig Rodosz és Kos például népszerű turistacélpontok is, de valóban, a szigetcsoport legtöbb tagja hiába is várja a tömegesen érkező nyaralókat. De lehet, pont így van ez jól...
Karpathos

Az Égei-tenger délkeleti részén, a Kréta és Rhodos között elterülő Karpathos Görögország egyik legeldugottabb része. A sziget közepén magas hegygerinc húzódik, mesés falvakat rejtegetve. Két oldalán, a hegylábaknál kis öblök kristálytiszta vize veri vissza a Nap sugarait.

Karpathosra Athén érintésével érkezünk. 26 °C fogad, ami november végén egyáltalán nem ritka errefelé. A taxi gyorsan és olcsón visz be a sziget fővárosába, Pigadiába. Szállásunk elfoglalása után a házinéni rizzsel és darált hússal töltött cukkini virággal kínál. Hasonló gasztronómiai csodákban egész utazásunk alatt részünk van. Étkezni a helyiek kedvenc tavernájába járunk, ahol az első utunk - jó görög szokás szerint - mindig a konyhába vezet. A szakácsok végigkóstoltatják velünk a frissen főzött ételeket, hogy kiválaszthassuk a számunkra legízletesebbeket. Ebédidőben hosszú órákat töltünk a tavernában, hallgatva a görögök - halászok, hentesek, olíva termesztők - sokszor mulatságos párbeszédeit, akik reggelente friss áruikkal töltik fel a sziget vendéglátóhelyeit.

Karpathos fantasztikus klímája nagy sétákra csábít. A közeli fenyőerdők mentén megcsodáljuk a tengert, a környékbeli lankákon pedig a narancs és az olíva ligetekben dolgozókat figyeljük szüretelés közben. Esténként hol a pigadiai lídón sétálgatva szippantjuk magunkba a fenyőillatú hegyi és jód illatú tengeri levegő keverékét, hol pedig egy kávézóba betérve a zongoristával és a törzsvendégekkel együtt énekeljük az ismert görög nótákat. Közben híres kassosi kecskesajtot és jó karpathosi bort kóstolgatunk.

Az egyik legnehezebben bejárható, de legérdekesebb területet, az Olimpos nevű falucskát a helyiek tanácsára keressük fel. Terepjárót bérelünk, enélkül ugyanis nehezen lehetne eljutni a sziget északi részén található csodálatos hegyi településre. A kacskaringós úton, gyönyörű tájak mellett utazunk. Élvezzük a december elején is virágzó rétek, a lankás hegyoldalak látványát, elnézzük az úton mellettünk lépegető kecskepárt a kis gidával és persze gyönyörködünk a kilátásban.

Az autót leparkoljuk a falu elején, nehezen tudnánk továbbhaladni, ugyanis a főutca nem szélesebb másfél méternél, helyenként még az egy métert sem éri el. Olimpos főterére tartva különböző motívumokkal faragott, régi bejárati ajtók és bizánci kétfejű sassal díszített teraszkorlátok kísérik utunkat, mutatva, hogy egykor remek kézművesek, fafaragó, illetve hangszerkészítő mesterek éltek itt.

Jártunkban-keltünkben megzavarunk véletlenül egy bácsit, aki egy lépcsőn ülve alszik. Neheztelés helyett betessékel bennünket saját 'kafeniójába' (főleg idősebb férfiak által látogatott kávézó), innivalóval kínál, majd sós halakat vesz elő egy kis szekrényből, megtisztítja és az asztalunkra teszi őket. Amíg mi pihenünk és eszegetünk, leveszi a falra akasztott, saját készítésű bőrdudáját, és több mint negyedórán keresztül fújja azt. Két nóta között a világ dolgairól és az antik filozófiáról elmélkedik.

Mielőtt visszaindulnánk a sziget fővárosába, a hegygerincen fekvő falucska nyugati feléről is vetünk egy pillantást a fantasztikusan szép vidékre. Útközben egy népviseletbe öltözött nénitől hanga virágból készített mézet vásárolunk. A népviselet egyébként itt nem turistacsalogató látványosság, hanem az idősebbek mindennapi viselete.

Kos

Kos kikötőjétől a karnyújtásra lévő kis-ázsiai partokat és Halikarnasszoszt, Hérodotosz szülőhelyét (ma Bodrum) szinte úszva is elérhetnénk. A szárazföldi Görögországhoz hasonlóan Kos is sokáig volt idegen kézben. Többek között a perzsák, a törökök, a XX. században pedig az olaszok, majd a németek szállták meg, és csak 1948-tól lett újból Görögország része. A fővárosban barangolva lépten-nyomon klaszszikus, hellenisztikus, római, bizánci és török kori emlékekbe botlunk.

Kost az ókori hajósok a messziről jól látható lombos erdők miatt zöld szigetként emlegették. Ezek az erdők sajnos a hajóépítésekhez szükséges fakitermelés miatt mára már zsebkendőnyi területűre csökkentek. Kivétel a sziget délnyugati részében megbújó "földalatti" fenyőerdő, amely a mellette lévő sík területen állva nem is látható. Az erdő ugyanis egy több száz méteres, homokos talajú lejtő végén bújik meg.

A turisták által is egyre gyakrabban látogatott Kos Hippokratész szülőhelye. A modern orvostudomány atyja számos írásos emléket hagyott az utókorra, melyek közül a legismertebb a Hippokratészi eskü. A rövid szöveget az orvostudomány az etika mérföldkövének tartja, amire a mai napig fogadalmat tesznek a végzett orvostanhallgatók. A legenda szerint Hippokratész diákjait egy platánfa árnyékában oktatta, aminek egy darabja a mai napig megmaradt és a sziget híres turistalátványossága.

Mastichari kis kikötőjéből 40 perc alatt a Kos-szal szemben elhelyezkedő, a szivacshalászatáról ismert Kalymnos szigetének déli fekvésű kikötőjébe érkezünk.

Kalymnos

A 96 kilométer hosszú tengerparttal rendelkező sziget a Kr. u. VI. században bekövetkezett földrengés előtt jóval kiterjedtebb volt. A természeti katasztrófa következtében a Kalymnos és a Telendos szigetek közötti terület leszakadt és a tengerbe süllyedt, így ma Telendos egy különálló kis sziget, amit a görögök többnyire a híres, és nagyon különleges fekete homokos hohlakasi tengerpart miatt látogatnak.

Kalymnos történelme, kultúrája és népi hagyományai közvetlenül kapcsolódnak a tengerhez. Az erre utaló emlékeket a Hajózási Múzeumban vesszük szemügyre. A sziget első írásos említése Homérosz Iliászában található, aki megemlíti, hogy Kalymnos harminc hajót küldött a trójai háborúba. Homérosz eposzában a sziget legismertebb árucikkéről, a tengeri szivacsról is ír. Kalymnos másik híres termékéről, a kitűnő mézről pedig Strabon, az ókori földrajztudós tesz említést.

Ellátogatunk a nyugati parton fekvő festői falvakba: Emporiosba, Masouriba és Mirtiesbe. Ez utóbbi falucska a tavasszal virágzó mirtuszokról kapta a nevét. Van, aki egyenesen a sziklamászás miatt jön a szigetre, hiszen az imént említett falvak mögötti sziklás hegyeken pompás terepet talál. Az évente megrendezett sziklamászó versenyre a világ minden pontjáról érkeznek nevezők. Kalymnos leginkább a szivacshalászatáról és annak kereskedelméről ismert. Régen a szivacshalászok technikai eszközök nélkül dolgoztak, csak tüdejükre és ügyességükre hagyatkozhattak. Később márványból vagy gránitból csiszolt, legömbölyített, 8-14 kilogrammos követ használtak, melynek a végén lyukat vájtak. A lyukon erős zsinórt húztak át, ennek másik végét a csónakban ülő társuk tartotta. A kő segítette a gyors merülést, manőverezést, illetve a fékezést, és biztos támpontot nyújtott a feljövetelnél. A tengerfenéken dolgozó a csuklójára szorította a zsineget, majd a kötél rángatásával adta a jeleket társának.

A szivacshalászok csak 1863-ban használtak először szkafandert. Az első regisztrált szabadmerülést technikai eszközök nélkül a Symi szigetéről származó szivacshalász, Jorgos Hatzisz hajtotta végre Kar-pathos partjainál. Jorgost 1913-ban egy olasz hadihajó mentéséhez hívták. A beakadt horgonyt a meztelenül merülő halásznak 83 méteres mélységből sikerült kiszabadítania. A leírások szerint hét percet töltött a víz alatt, és a megszokottól eltérően, fejjel felfelé, a merülőkövön állva szállt alá a mélybe. Emlékére évente rendeznek szabadmerüléses versenyeket, a hagyományoknak megfelelően búvárruha, oxigénpalack, békaláb nélkül.

Mindenhol eldugott gyöngyszemek várnak ránk - Lapozzon!

következő oldal

Forrás: Világjáró
A cikk képei
Ismét lehet torkoskodni!
Krúdy Gyula igazi ínyencként a XX. század eleje óta képes írásaival igazi kulináris élvezetet nyújtani, egy-egy mondatával éhséget és szomjúságot kelteni. Az ízek szerelmesei azonban ennél többre vágynak, s ezt meg is kapják február 11-én, ugyanis a Magyar Turizmus Zrt. ezen a napon immár tizenegyedik alkalommal szervezi meg a Torkos Csütörtök néven "anyakönyvezett" gasztronómiai akcióját.
Nagy Furmint Február
Kilencvennégy pince több mint százhetven féle furmintot kínál a 7. Nagy Furmint Február kóstolón csütörtökön a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Furmint Februárhoz csatlakozott éttermek, szaküzletek pedig egész hónapban erre a szőlőfajtára fókuszálnak.
Minősítő verseny a magyar ízek becsületéért
Sajnálatos, de magyar konyha mára jócskán elvesztette azt a fajta megbecsülést, amit megérdemelne. És ennek nem csak az új divatételek és a csillaghajhászás az oka. A Tradicionális Magyar Konyha néven futó Országos- és Kárpát-medencei gasztronómiai minősítő verseny célja, hogy a magyar konyha értékeit megőrizze, terjessze és mindenek előtt továbbfejlessze a mai kor igényeinek megfelelően.
Rovat további cikkei
Tavaszi hírnökök - A virágba borult Svájc
Tessin, Svájc legdélebbi kantonja tavasszal mutatja legszebb arcát. Míg a hegycsúcsokon szikrázik a fehér hó, az enyhe klímájú tóparton növények garmadája bontja színpompás virágjait. A parkok és kertek botanikai világkörüli útra invitálják látogatóikat.
Rumba áztatott paradicsom - A Karibi térség bája
A kirobbanó, rumba áztatott színek világa, amit csodás strandok ölelnek körbe - ez a Karibi térség. Csodaszép és vidám szigetecskék összessége; egy csábító célpont a földi édenkertet kutatók számára. A zene ringatja, a változás tartja ébren, türkizkék vizek nyaldossák és hurrikánok borzolják partjait - a Karibi térség folyton mozgásban van, sosem nyugszik egyetlen piciny szigete sem.
Az újjáépült paradicsom - Dubrovnik
Hatalmas dörrenés visszhangzik a tenger felől, a becsapódó ágyúgolyó nyomán egy kis középkori templom tornya hullik alá. Újabb és újabb ágyúk okádják a lövedékeket a víz és a szárazföld irányából egyaránt. A belváros jó része lángokban áll, a leomló falak alatt ma tizenhárman lelték halálukat. A dátum 1991. december 6. Szent Miklós napja.
A világ legszebb szigetei
A tudat, hogy minden oldalról víz vesz körül, hogy partraszállás után egy egyedi és megismételhetetlen, külön kis világba tesszük be a lábunk, ezt csak egy sziget nyújthatja. A világon megannyi csodás hely van, de egyes szigetek kimagaslóan lenyűgözőek, ezekből mutatunk most egy kis ízelítőt.
TOP 10
Friss
Az újjáépült paradicsom - Dubrovnik Rumba áztatott paradicsom - A Karibi térség bája Amit eddig nem tudtunk a Hindenburg katasztrófáról Tavaszi hírnökök - A virágba borult Svájc A majom évébe léptünk Külföldön tavaszi szünetelünk Nyugtalanító hírek - Veszélyben vannak a legszebb vízi állatok? Ahol 8 millió emberre egy magyar szemorvos jut - Képriport A zajos tengeri gyilkos Leütötték
Nyugtalanító hírek - Veszélyben vannak a legszebb vízi állatok? Tavaszi hírnökök - A virágba borult Svájc Külföldön tavaszi szünetelünk A majom évébe léptünk Rumba áztatott paradicsom - A Karibi térség bája Kultúrházak éjjel-nappal A zajos tengeri gyilkos Leütötték Amit eddig nem tudtunk a Hindenburg katasztrófáról Mikor a Jóbarátok és a Top Gear keveredik
Világjáró
First Class
Időjárás
10
6
Fotó
Videó
Vélemény
Utazási ajánlat
Valutaváltó
Válasszon devizát
EUR/HUF
310.250