RSS
Bejelentkezés Friss híreket szeretnél? Iratkozz fel!
2014. december 19. péntek - Viola, Bonifác
Utazz! Biztosítás Világjáró kupon Programajánló Fórum Blog Előfizetés
Hotel Kuponok Nyaralások Világ Itthon Bulvár Életmód Kultúra Tudor first class

Dodekanészoszi mesék - Bolyongás a görög szigetek között

Kostas Hristodoulou 2012. július 07. | 07:03
A Kréta szigetétől észak-keletre található Dodekanészosz neve igen mitikusan és misztikusan hangzik. Elsőre a legtöbben rávágnánk, hogy fogalmunk sincs róla, milyen szigetekről lehet szó. Pedig Rodosz és Kos például népszerű turistacélpontok is, de valóban, a szigetcsoport legtöbb tagja hiába is várja a tömegesen érkező nyaralókat. De lehet, pont így van ez jól...
Karpathos

Az Égei-tenger délkeleti részén, a Kréta és Rhodos között elterülő Karpathos Görögország egyik legeldugottabb része. A sziget közepén magas hegygerinc húzódik, mesés falvakat rejtegetve. Két oldalán, a hegylábaknál kis öblök kristálytiszta vize veri vissza a Nap sugarait.

Karpathosra Athén érintésével érkezünk. 26 °C fogad, ami november végén egyáltalán nem ritka errefelé. A taxi gyorsan és olcsón visz be a sziget fővárosába, Pigadiába. Szállásunk elfoglalása után a házinéni rizzsel és darált hússal töltött cukkini virággal kínál. Hasonló gasztronómiai csodákban egész utazásunk alatt részünk van. Étkezni a helyiek kedvenc tavernájába járunk, ahol az első utunk - jó görög szokás szerint - mindig a konyhába vezet. A szakácsok végigkóstoltatják velünk a frissen főzött ételeket, hogy kiválaszthassuk a számunkra legízletesebbeket. Ebédidőben hosszú órákat töltünk a tavernában, hallgatva a görögök - halászok, hentesek, olíva termesztők - sokszor mulatságos párbeszédeit, akik reggelente friss áruikkal töltik fel a sziget vendéglátóhelyeit.

Karpathos fantasztikus klímája nagy sétákra csábít. A közeli fenyőerdők mentén megcsodáljuk a tengert, a környékbeli lankákon pedig a narancs és az olíva ligetekben dolgozókat figyeljük szüretelés közben. Esténként hol a pigadiai lídón sétálgatva szippantjuk magunkba a fenyőillatú hegyi és jód illatú tengeri levegő keverékét, hol pedig egy kávézóba betérve a zongoristával és a törzsvendégekkel együtt énekeljük az ismert görög nótákat. Közben híres kassosi kecskesajtot és jó karpathosi bort kóstolgatunk.

Az egyik legnehezebben bejárható, de legérdekesebb területet, az Olimpos nevű falucskát a helyiek tanácsára keressük fel. Terepjárót bérelünk, enélkül ugyanis nehezen lehetne eljutni a sziget északi részén található csodálatos hegyi településre. A kacskaringós úton, gyönyörű tájak mellett utazunk. Élvezzük a december elején is virágzó rétek, a lankás hegyoldalak látványát, elnézzük az úton mellettünk lépegető kecskepárt a kis gidával és persze gyönyörködünk a kilátásban.

Az autót leparkoljuk a falu elején, nehezen tudnánk továbbhaladni, ugyanis a főutca nem szélesebb másfél méternél, helyenként még az egy métert sem éri el. Olimpos főterére tartva különböző motívumokkal faragott, régi bejárati ajtók és bizánci kétfejű sassal díszített teraszkorlátok kísérik utunkat, mutatva, hogy egykor remek kézművesek, fafaragó, illetve hangszerkészítő mesterek éltek itt.

Jártunkban-keltünkben megzavarunk véletlenül egy bácsit, aki egy lépcsőn ülve alszik. Neheztelés helyett betessékel bennünket saját 'kafeniójába' (főleg idősebb férfiak által látogatott kávézó), innivalóval kínál, majd sós halakat vesz elő egy kis szekrényből, megtisztítja és az asztalunkra teszi őket. Amíg mi pihenünk és eszegetünk, leveszi a falra akasztott, saját készítésű bőrdudáját, és több mint negyedórán keresztül fújja azt. Két nóta között a világ dolgairól és az antik filozófiáról elmélkedik.

Mielőtt visszaindulnánk a sziget fővárosába, a hegygerincen fekvő falucska nyugati feléről is vetünk egy pillantást a fantasztikusan szép vidékre. Útközben egy népviseletbe öltözött nénitől hanga virágból készített mézet vásárolunk. A népviselet egyébként itt nem turistacsalogató látványosság, hanem az idősebbek mindennapi viselete.

Kos

Kos kikötőjétől a karnyújtásra lévő kis-ázsiai partokat és Halikarnasszoszt, Hérodotosz szülőhelyét (ma Bodrum) szinte úszva is elérhetnénk. A szárazföldi Görögországhoz hasonlóan Kos is sokáig volt idegen kézben. Többek között a perzsák, a törökök, a XX. században pedig az olaszok, majd a németek szállták meg, és csak 1948-tól lett újból Görögország része. A fővárosban barangolva lépten-nyomon klaszszikus, hellenisztikus, római, bizánci és török kori emlékekbe botlunk.

Kost az ókori hajósok a messziről jól látható lombos erdők miatt zöld szigetként emlegették. Ezek az erdők sajnos a hajóépítésekhez szükséges fakitermelés miatt mára már zsebkendőnyi területűre csökkentek. Kivétel a sziget délnyugati részében megbújó "földalatti" fenyőerdő, amely a mellette lévő sík területen állva nem is látható. Az erdő ugyanis egy több száz méteres, homokos talajú lejtő végén bújik meg.

A turisták által is egyre gyakrabban látogatott Kos Hippokratész szülőhelye. A modern orvostudomány atyja számos írásos emléket hagyott az utókorra, melyek közül a legismertebb a Hippokratészi eskü. A rövid szöveget az orvostudomány az etika mérföldkövének tartja, amire a mai napig fogadalmat tesznek a végzett orvostanhallgatók. A legenda szerint Hippokratész diákjait egy platánfa árnyékában oktatta, aminek egy darabja a mai napig megmaradt és a sziget híres turistalátványossága.

Mastichari kis kikötőjéből 40 perc alatt a Kos-szal szemben elhelyezkedő, a szivacshalászatáról ismert Kalymnos szigetének déli fekvésű kikötőjébe érkezünk.

Kalymnos

A 96 kilométer hosszú tengerparttal rendelkező sziget a Kr. u. VI. században bekövetkezett földrengés előtt jóval kiterjedtebb volt. A természeti katasztrófa következtében a Kalymnos és a Telendos szigetek közötti terület leszakadt és a tengerbe süllyedt, így ma Telendos egy különálló kis sziget, amit a görögök többnyire a híres, és nagyon különleges fekete homokos hohlakasi tengerpart miatt látogatnak.

Kalymnos történelme, kultúrája és népi hagyományai közvetlenül kapcsolódnak a tengerhez. Az erre utaló emlékeket a Hajózási Múzeumban vesszük szemügyre. A sziget első írásos említése Homérosz Iliászában található, aki megemlíti, hogy Kalymnos harminc hajót küldött a trójai háborúba. Homérosz eposzában a sziget legismertebb árucikkéről, a tengeri szivacsról is ír. Kalymnos másik híres termékéről, a kitűnő mézről pedig Strabon, az ókori földrajztudós tesz említést.

Ellátogatunk a nyugati parton fekvő festői falvakba: Emporiosba, Masouriba és Mirtiesbe. Ez utóbbi falucska a tavasszal virágzó mirtuszokról kapta a nevét. Van, aki egyenesen a sziklamászás miatt jön a szigetre, hiszen az imént említett falvak mögötti sziklás hegyeken pompás terepet talál. Az évente megrendezett sziklamászó versenyre a világ minden pontjáról érkeznek nevezők. Kalymnos leginkább a szivacshalászatáról és annak kereskedelméről ismert. Régen a szivacshalászok technikai eszközök nélkül dolgoztak, csak tüdejükre és ügyességükre hagyatkozhattak. Később márványból vagy gránitból csiszolt, legömbölyített, 8-14 kilogrammos követ használtak, melynek a végén lyukat vájtak. A lyukon erős zsinórt húztak át, ennek másik végét a csónakban ülő társuk tartotta. A kő segítette a gyors merülést, manőverezést, illetve a fékezést, és biztos támpontot nyújtott a feljövetelnél. A tengerfenéken dolgozó a csuklójára szorította a zsineget, majd a kötél rángatásával adta a jeleket társának.

A szivacshalászok csak 1863-ban használtak először szkafandert. Az első regisztrált szabadmerülést technikai eszközök nélkül a Symi szigetéről származó szivacshalász, Jorgos Hatzisz hajtotta végre Kar-pathos partjainál. Jorgost 1913-ban egy olasz hadihajó mentéséhez hívták. A beakadt horgonyt a meztelenül merülő halásznak 83 méteres mélységből sikerült kiszabadítania. A leírások szerint hét percet töltött a víz alatt, és a megszokottól eltérően, fejjel felfelé, a merülőkövön állva szállt alá a mélybe. Emlékére évente rendeznek szabadmerüléses versenyeket, a hagyományoknak megfelelően búvárruha, oxigénpalack, békaláb nélkül.

Mindenhol eldugott gyöngyszemek várnak ránk - Lapozzon!

következő oldal

Forrás: Világjáró
A cikk képei
Varázslatos olvasnivalók mugliknak
Karácsonyi ajándék minden muglinak: J. K. Rowling tollából újabb Harry Potter-novellák jelennek meg decemberben a hivatalos Harry Potter-honlapon, a Pottermore-on.
Ön képes lenne felfutni a tetejére?
Jövőre rendeznek először lépcsőfutó-versenyt a párizsi Eiffel-toronyban. Franciaország leglátogatottabb, 279 méteres turistalátványosságának 1665 lépcsőfoka van. A versenyre 2015. március 20-án kerül sor. Ki tudhatja majd magáénak a megtisztelő rekorder címet?
Hogy a karácsony mindenkinek élmény legyen
Az SOS Gyermekfalvak és a Pólus Center közös kezdeményezése által bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy a vérszerinti szüleiket nélkülözni kényszerülő gyermekek karácsonya is meghitt és varázslatos legyen. A kampány során - 2014. december 1. és 16. között - vásárlók és bérlők együtt gyűjtik az ajándékokat.
Rovat további cikkei
Magyar-kurd együttműködés Irakban
A kurd történelem fontos helyszínét, az észak-iraki Dvin várát és környékét térképezte fel az első terepmunka-szezonban a magyar-kurd régészeti expedíció, amely elvégezte az erődítés teljes 3D-s szkennelését is.
Ha síelés, akkor Nassfeld
Nassfelden már december 13-án beindult a síszezon! Tökéletes hó- és pályaviszonyokkal indul a síszezon Nassfelden. Egy pillantás a webkamerára bizonyítja, hogy Nassfeld teljesen felkészült a szezon kezdésre.
Találkozás az isteni természettel - Tűzszertartás Argentínában
Amerre a szem ellát, lekerekített, napszítta, vöröses-barnás hegyvonulatok lankái között haladunk Argentína északnyugati részén. La Quiaca városát elhagyva elérjük az inkák népe által már ősidők óta szent helyként tisztelt Puca Urco-t, a 4 000 méter magasan fekvő sziklás hegyormot, a Vörös Sziklát, szertartásunk helyszínét. A látvány több mint lélegzetelállító: miközben hátunkat a csipkézett sziklafalnak vetve letekintünk, elénk tárul a fenségesen szép Laguna Colorada-tó.
Sölden, a tiroli hóbirodalom
A söldeni sírégiót Budapesttől 850 kilométerre találjuk, s ezért a legtöbben bizonyára rögtön azt kérdeznék, miért lenne érdemes ilyen távolra utazni egy kis csúszkálásért? A válasz: Európa egyik legjobb, egész évben síelhető gleccseréért, 3 000 méter feletti csúcsokért, szines programokért és a tiroli vendégszeretetért. Egész Ausztrián végigautózva, majd egy rövid szakaszon Németországon át érkezünk Innsbruckhoz, majd további egy órás autózás után jutunk el végre Söldenbe.
TOP 10
Friss
Izrael Szentendrére költözött Szeged, Orosháza, Gyopárosfürdő - Egészséges fogások a Dél-Alföldön Találkozás az isteni természettel - Tűzszertartás Argentínában A megunhatatlan Badacsony - Túrák történelem-, természet- és szépségkedvelőknek Számítsunk ködre és ónos esőre Sölden, a tiroli hóbirodalom Adni öröm! - Talán még nagyobb annak, aki adja Karácsony Müpa stílusban Mikor a kávé luxuscikké válik Alig utazunk - Mi lehet az oka?
Karácsony Müpa stílusban Alig utazunk - Mi lehet az oka? Izrael Szentendrére költözött Számítsunk ködre és ónos esőre Szeged, Orosháza, Gyopárosfürdő - Egészséges fogások a Dél-Alföldön Adni öröm! - Talán még nagyobb annak, aki adja A technológia az ünnepekkor is összeköt Zenei élvezetek dupla adagban Ahol a varázslat és az egészség kéz a kézben járnak Mikor a kávé luxuscikké válik
Világjáró
First Class
Időjárás
8
6
Fotó
Videó
Vélemény
Utazási ajánlat
Valutaváltó
Válasszon devizát
EUR/HUF
314.280