RSS
Bejelentkezés Friss híreket szeretnél? Iratkozz fel!
2014. október 30. csütörtök - Alfonz, Zenóbia
Utazz! Biztosítás Világjáró kupon Programajánló Fórum Blog Előfizetés
Hotel Kuponok Nyaralások Világ Itthon Bulvár Életmód Kultúra Tudor first class

Dodekanészoszi mesék - Bolyongás a görög szigetek között

Kostas Hristodoulou 2012. július 07. | 07:03
A Kréta szigetétől észak-keletre található Dodekanészosz neve igen mitikusan és misztikusan hangzik. Elsőre a legtöbben rávágnánk, hogy fogalmunk sincs róla, milyen szigetekről lehet szó. Pedig Rodosz és Kos például népszerű turistacélpontok is, de valóban, a szigetcsoport legtöbb tagja hiába is várja a tömegesen érkező nyaralókat. De lehet, pont így van ez jól...
Karpathos

Az Égei-tenger délkeleti részén, a Kréta és Rhodos között elterülő Karpathos Görögország egyik legeldugottabb része. A sziget közepén magas hegygerinc húzódik, mesés falvakat rejtegetve. Két oldalán, a hegylábaknál kis öblök kristálytiszta vize veri vissza a Nap sugarait.

Karpathosra Athén érintésével érkezünk. 26 °C fogad, ami november végén egyáltalán nem ritka errefelé. A taxi gyorsan és olcsón visz be a sziget fővárosába, Pigadiába. Szállásunk elfoglalása után a házinéni rizzsel és darált hússal töltött cukkini virággal kínál. Hasonló gasztronómiai csodákban egész utazásunk alatt részünk van. Étkezni a helyiek kedvenc tavernájába járunk, ahol az első utunk - jó görög szokás szerint - mindig a konyhába vezet. A szakácsok végigkóstoltatják velünk a frissen főzött ételeket, hogy kiválaszthassuk a számunkra legízletesebbeket. Ebédidőben hosszú órákat töltünk a tavernában, hallgatva a görögök - halászok, hentesek, olíva termesztők - sokszor mulatságos párbeszédeit, akik reggelente friss áruikkal töltik fel a sziget vendéglátóhelyeit.

Karpathos fantasztikus klímája nagy sétákra csábít. A közeli fenyőerdők mentén megcsodáljuk a tengert, a környékbeli lankákon pedig a narancs és az olíva ligetekben dolgozókat figyeljük szüretelés közben. Esténként hol a pigadiai lídón sétálgatva szippantjuk magunkba a fenyőillatú hegyi és jód illatú tengeri levegő keverékét, hol pedig egy kávézóba betérve a zongoristával és a törzsvendégekkel együtt énekeljük az ismert görög nótákat. Közben híres kassosi kecskesajtot és jó karpathosi bort kóstolgatunk.

Az egyik legnehezebben bejárható, de legérdekesebb területet, az Olimpos nevű falucskát a helyiek tanácsára keressük fel. Terepjárót bérelünk, enélkül ugyanis nehezen lehetne eljutni a sziget északi részén található csodálatos hegyi településre. A kacskaringós úton, gyönyörű tájak mellett utazunk. Élvezzük a december elején is virágzó rétek, a lankás hegyoldalak látványát, elnézzük az úton mellettünk lépegető kecskepárt a kis gidával és persze gyönyörködünk a kilátásban.

Az autót leparkoljuk a falu elején, nehezen tudnánk továbbhaladni, ugyanis a főutca nem szélesebb másfél méternél, helyenként még az egy métert sem éri el. Olimpos főterére tartva különböző motívumokkal faragott, régi bejárati ajtók és bizánci kétfejű sassal díszített teraszkorlátok kísérik utunkat, mutatva, hogy egykor remek kézművesek, fafaragó, illetve hangszerkészítő mesterek éltek itt.

Jártunkban-keltünkben megzavarunk véletlenül egy bácsit, aki egy lépcsőn ülve alszik. Neheztelés helyett betessékel bennünket saját 'kafeniójába' (főleg idősebb férfiak által látogatott kávézó), innivalóval kínál, majd sós halakat vesz elő egy kis szekrényből, megtisztítja és az asztalunkra teszi őket. Amíg mi pihenünk és eszegetünk, leveszi a falra akasztott, saját készítésű bőrdudáját, és több mint negyedórán keresztül fújja azt. Két nóta között a világ dolgairól és az antik filozófiáról elmélkedik.

Mielőtt visszaindulnánk a sziget fővárosába, a hegygerincen fekvő falucska nyugati feléről is vetünk egy pillantást a fantasztikusan szép vidékre. Útközben egy népviseletbe öltözött nénitől hanga virágból készített mézet vásárolunk. A népviselet egyébként itt nem turistacsalogató látványosság, hanem az idősebbek mindennapi viselete.

Kos

Kos kikötőjétől a karnyújtásra lévő kis-ázsiai partokat és Halikarnasszoszt, Hérodotosz szülőhelyét (ma Bodrum) szinte úszva is elérhetnénk. A szárazföldi Görögországhoz hasonlóan Kos is sokáig volt idegen kézben. Többek között a perzsák, a törökök, a XX. században pedig az olaszok, majd a németek szállták meg, és csak 1948-tól lett újból Görögország része. A fővárosban barangolva lépten-nyomon klaszszikus, hellenisztikus, római, bizánci és török kori emlékekbe botlunk.

Kost az ókori hajósok a messziről jól látható lombos erdők miatt zöld szigetként emlegették. Ezek az erdők sajnos a hajóépítésekhez szükséges fakitermelés miatt mára már zsebkendőnyi területűre csökkentek. Kivétel a sziget délnyugati részében megbújó "földalatti" fenyőerdő, amely a mellette lévő sík területen állva nem is látható. Az erdő ugyanis egy több száz méteres, homokos talajú lejtő végén bújik meg.

A turisták által is egyre gyakrabban látogatott Kos Hippokratész szülőhelye. A modern orvostudomány atyja számos írásos emléket hagyott az utókorra, melyek közül a legismertebb a Hippokratészi eskü. A rövid szöveget az orvostudomány az etika mérföldkövének tartja, amire a mai napig fogadalmat tesznek a végzett orvostanhallgatók. A legenda szerint Hippokratész diákjait egy platánfa árnyékában oktatta, aminek egy darabja a mai napig megmaradt és a sziget híres turistalátványossága.

Mastichari kis kikötőjéből 40 perc alatt a Kos-szal szemben elhelyezkedő, a szivacshalászatáról ismert Kalymnos szigetének déli fekvésű kikötőjébe érkezünk.

Kalymnos

A 96 kilométer hosszú tengerparttal rendelkező sziget a Kr. u. VI. században bekövetkezett földrengés előtt jóval kiterjedtebb volt. A természeti katasztrófa következtében a Kalymnos és a Telendos szigetek közötti terület leszakadt és a tengerbe süllyedt, így ma Telendos egy különálló kis sziget, amit a görögök többnyire a híres, és nagyon különleges fekete homokos hohlakasi tengerpart miatt látogatnak.

Kalymnos történelme, kultúrája és népi hagyományai közvetlenül kapcsolódnak a tengerhez. Az erre utaló emlékeket a Hajózási Múzeumban vesszük szemügyre. A sziget első írásos említése Homérosz Iliászában található, aki megemlíti, hogy Kalymnos harminc hajót küldött a trójai háborúba. Homérosz eposzában a sziget legismertebb árucikkéről, a tengeri szivacsról is ír. Kalymnos másik híres termékéről, a kitűnő mézről pedig Strabon, az ókori földrajztudós tesz említést.

Ellátogatunk a nyugati parton fekvő festői falvakba: Emporiosba, Masouriba és Mirtiesbe. Ez utóbbi falucska a tavasszal virágzó mirtuszokról kapta a nevét. Van, aki egyenesen a sziklamászás miatt jön a szigetre, hiszen az imént említett falvak mögötti sziklás hegyeken pompás terepet talál. Az évente megrendezett sziklamászó versenyre a világ minden pontjáról érkeznek nevezők. Kalymnos leginkább a szivacshalászatáról és annak kereskedelméről ismert. Régen a szivacshalászok technikai eszközök nélkül dolgoztak, csak tüdejükre és ügyességükre hagyatkozhattak. Később márványból vagy gránitból csiszolt, legömbölyített, 8-14 kilogrammos követ használtak, melynek a végén lyukat vájtak. A lyukon erős zsinórt húztak át, ennek másik végét a csónakban ülő társuk tartotta. A kő segítette a gyors merülést, manőverezést, illetve a fékezést, és biztos támpontot nyújtott a feljövetelnél. A tengerfenéken dolgozó a csuklójára szorította a zsineget, majd a kötél rángatásával adta a jeleket társának.

A szivacshalászok csak 1863-ban használtak először szkafandert. Az első regisztrált szabadmerülést technikai eszközök nélkül a Symi szigetéről származó szivacshalász, Jorgos Hatzisz hajtotta végre Kar-pathos partjainál. Jorgost 1913-ban egy olasz hadihajó mentéséhez hívták. A beakadt horgonyt a meztelenül merülő halásznak 83 méteres mélységből sikerült kiszabadítania. A leírások szerint hét percet töltött a víz alatt, és a megszokottól eltérően, fejjel felfelé, a merülőkövön állva szállt alá a mélybe. Emlékére évente rendeznek szabadmerüléses versenyeket, a hagyományoknak megfelelően búvárruha, oxigénpalack, békaláb nélkül.

Mindenhol eldugott gyöngyszemek várnak ránk - Lapozzon!

következő oldal

Forrás: Világjáró
A cikk képei
Borszerda - Központban: A NŐK
Egy kiállítás, amely nőkről szól, a szépséget kutatja, egy este, ahol a művészeti élményt férfias vörösek és nőies rosék egészítik ki, a hangulatot pedig jazz zene fokozza. A Magyar Nemzeti Galéria népszerű Borszerda programja rendhagyó helyszínen, a Magyar Telekom Krisztina körúti székházában mutatkozik be november 5-én, szerdán este 6 és 10 óra között.
Párnák közt, ágymoziban - Elsőként az országban
Kész az új szórakoztató komplexum, a Buda Entertainment & Gastro első szárnya. A központ elkészült része 2014 novemberében nyílik meg, ahol helyet kap egy Európában egyedül hazánkban megtalálható Bed Movie, vagyis ágymozi. Emellett folklór terem, "Art & Craft Market", valamint egy több termes táncos szórakozóhely fogadja majd látogatókat.
Velencei Biennále - A világ jövője a tét
All the World's Futures címmel rendezik meg az 56. Velencei Képzőművészeti Biennálét 2015. május 9. és november 22. között. A Biennále elnöke és a jövő évi kiállítás kurátora 53 részt vevő nemzet képviselői előtt jelentette be Velencében a 2015-ös seregszemle témáját.
Rovat további cikkei
A Három Völgy varázsa
Számítanak az elismerések? Megbízható terepre vágyunk? Akkor a Három Völgy síterep a legmegfelelőbb számunkra, mely az egyik legszebb franciaországi régióban, a Rhone-Alpes-ban található. Legmagasabb síparadicsomát a Val Thorens-t pedig 2013-ban a Világ legjobb síterepének választották.
Két kontinens közt
Negyvenegy éve, 1973. október 30-án adták át a forgalomnak Isztambulban az Európát Ázsiával összekötő első Boszporusz-hidat, mely akkor Európa leghosszabb függőhídja volt. Noha azóta már jópár hatalmasabb ilyen műtárgy is épült, ez a híd mindig is a két kontinenst összekötő jelkép marad.
Magyar napok Szingapúrban
Másodszor rendezték meg Szingapúrban októberben a Focus on Hungary elnevezésű eseménysorozatot, amely a kétoldalú gazdasági és turisztikai kapcsolatok fejlesztését segíti.
Dzsingisz kán mit szólna hozzá?
Dzsingisz kán utódai által alapított várost tárnak fel Oroszországban, a Volga partján. Ukek városát néhány évvel Dzsingisz kán 1227-ben bekövetkezett halála után alapították, amikor a nagy hódító birodalmát több részre osztották.
TOP 10
Friss
Párnák közt, ágymoziban - Elsőként az országban Vérszívó denevérek és csótányok hada vár Mind a tíz ujjunkat megnyaljuk utána - A portugál konyha Magyar napok Szingapúrban Megérkezett az Emirates első járata Két kontinens közt Csatornaparti séta - Amszterdam Egy hét szomszédolás - Szlovénia A Nemzetközi Vöröskereszt születése Amikor a képek megszólalnak
A Három Völgy varázsa Borszerda - Központban: A NŐK Noszvajon minden a családról szól Két kontinens közt Magyar napok Szingapúrban Vérszívó denevérek és csótányok hada vár Párnák közt, ágymoziban - Elsőként az országban Őszi romantika Lajosmizsén Nem pénzrablás klímával fűteni A Nemzetközi Vöröskereszt születése
Világjáró
First Class
Időjárás
10
0
Fotó
Videó
Vélemény
Utazási ajánlat
Valutaváltó
Válasszon devizát
EUR/HUF
309.600