A Tejútrendszerben meglepően magas a párban élő masszív csillagok száma, ám viszonyuk távolról sem békés, hiszen a partnerek egyike "vámpírként" szívja társa "vérét", idővel pedig akár össze is olvadhatnak - derítették ki amerikai és holland asztronómusok, akik kutatási eredményeiket a Science pénteki számában ismertetik.
Cserkeszőlő
Aqua-Spa Konferencia és Wellness Hotel
Luxus tavaszi wellness az Aqua-Spa Hotel**** jóvoltából, saját infraszaunával felszerelt luxus apartmanban
2 éjszaka szállás, félpanzióval, 2 fő részére
89 000 Ft helyett
47 900 Ft
Részletek
A csillagászok a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópjával (VLT/Very Large Telescope) úgynevezett O színképtípusú csillagokat figyeltek meg. Ezek a legforróbb napok a világegyetemben, felszíni hőmérsékletük eléri a 30 ezer Celsius-fokot. Tömegük legkevesebb tizenötször nagyobb, mint a Napé, fényűk pedig milliószor erősebb. Rövid, ám annál viharosabb életet élnek, és tragikus a vég is, amikor szupernóvaként robbannak fel.
Számarányuk nem éri el az 1 százalékot sem, ennek ellenére kulcsszerepet játszanak a galaxisok evolúciójában: a belőlük kiinduló csillagszél, lökéshullámok beindíthatják, vagy leállíthatják a csillagképződést környezetükben. Ők termelték a világegyetemben fellelhető nehézelemeket, amelyek "megtermékenyítették" a galaxisokat és kulcsfontosságúak az élet szempontjából - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon (http://www.livescience.com/21899-massive-stars-companions-merge-vampire-stars.html)
A nemzetközi kutatócsoport 71 O színképtípusú csillagot figyelt meg hat különböző csillaghalmazban. Közöttük egyaránt voltak párosok és "szinglik", az összes vizsgált csillag a Földtől körülbelül hatezer fényévnyire helyezkedik el.
Mint kiderült, e masszív csillagoknak több mint 70 százaléka párban él, ami lényegesen magasabb arányszám, mint korábban feltételezték. A kutatókat meglepte az is, hogy milyen közel kering egymáshoz a kettőscsillagok többsége, ennek következtében a párosok egyik tagja társától valóságos "vámpírként" szívja el a hidrogént. A párosok harmadában a csillagok oly közel van egymáshoz, hogy idővel összeolvadnak.
"Mivel a bináris csillagok viselkedését nehéz modellezni, eddig azt reméltük, hogy kisebbségben vannak, a 70 százalékos számarányukat figyelembe véve azonban a jövőben foglalkoznunk kell velük, hogy jobban megértsük a világegyetem fejlődését" - hangsúlyozta Selma de Mink, a tanulmány társszerzője, a baltimore-i Space Telescope Science Institute (Űrteleszkóp Tudományos Kutatóintézet) csillagásza.
Forrás: MTI
A méhek titka - Mindennek vége ha eltűnnek
A méhekről általában a finom mézet készítő házi méh jut az eszünkbe, pedig az európai mézelő méhen kívül, szerte a világon legalább 20 000 különböző méhfaj döngicsél. Csak Magyarországon 700-nál is többen élnek. De mitől is olyan különlegesek ezek az állatok?
Érdekes eredményre jutottak a kutatók
Az emberfélék (hominida) eddig fellelt legősibb fülcsont maradványainak vizsgálata szerint az evolúció korai szakaszában ment végbe a középfül alakjának és méretének átalakulása, ami alapvetően megváltoztatta az emberek ősének hallását, és valószínűleg azt is, ahogyan kommunikáltak.
Több mint 600 ezer halott
A szúnyogok közismerten veszélyes - nem ritkán halálos kimenetelű - fertőzések terjesztői: egy új kutatás fényében mindazonáltal bacilusgazdaként hatékonyan be is vethetők olyan járványok ellen, mint a malária.
Óriási napviharokkal kell számolni
Erős napkitöréseket észlelt az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Napdimanikai Obszervatóriuma (Solar Dynamics Observatory) az elmúlt két napban, a legutóbbit közép-európai idő szerint kedd hajnalban.