A madárszerű Oviraptoridae-családba tartozó dinoszauruszok faroktollazata, miként a páváknál, a násztánc során játszhatott szerepet - vélik kanadai paleontológusok.
Harkány
Termál Kemping és Apartmanházak
Felejthetetlen napok a harkányi Termál Kemping és Apartmanházak jóvoltából (hotelszobában), 5 perces sétára a Harkányi Gyógyfürdőtől + személyenként egy wellness belépő a szomszédos Dráva Hotelbe! Egész évben beváltható, hétvégén is felár nélkül!
2 éjszaka szállás, reggelivel, 2 fő részére
51 460 Ft helyett
29 900 Ft
Részletek
Az oviraptorok két lábon járó, növényevő hüllők voltak, amelyek a kréta időszakban, a dinoszauruszok korának végén éltek a mai Kína, Mongólia, valamint a kanadai Alberta területén.
Az Albertai Egyetem kutatói Scott Persons paleontológus irányításával fosszílizálódott dinoszaurusz-farokcsontokat vizsgáltak. A tudósokat mindenekelőtt a farok végén lévő csigolyák összenövésével keletkező csont, a pygostyle érdekelte, amellyel jelenleg csupán a madarak rendelkeznek. A csontot négy különböző dinoszauruszfaj, köztük a korai oviraptor, a tollas Similicaudipteryx esetében vizsgálták.
A fajok némelyikét 45 millió év választotta el egymástól az evolúció során - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon (http://phys.org/print277550204).
A fosszíliák tanúsága szerint a Similicaudipteryx pygostyle-csontjától induló tollak legyezőszerű képződményt alkottak. Mivel nincs arra semmiféle bizonyíték, hogy repülőhüllőről lenne szó, Persons szerint a faroktollazat a legyezőszerű mozgások érdekében fejlődött ki, aminek a párválasztás során lehetett szerepe. Bár a fosszíliák elemzése nem támasztotta alá, hogy a Similicaudipteryxen kívül a többi vizsgált oviraptor is rendelkezett volna tollazattal, a farok csontszerkezete és izomzata arra utal.
Persons ismertetése szerint az oviraptorok farkának töve sok apró, különálló csigolyából áll, ami nagy mozgékonyságot biztosított. Erre utal a jelenkori hüllőkkel és madarakkal való analógiából kiindulva az erőteljes izomzat is, amelynek hosszú rostjai számtalan ponton kapcsolódtak közvetlenül a csigolyákhoz.
A kanadai paleontológusok szerint a "legyezőn" kívül a sikeres párválasztást szolgálhatta az oviraptorok koponyáján húzódó csonttaréj is.
Forrás: MTI
A méhek titka - Mindennek vége ha eltűnnek
A méhekről általában a finom mézet készítő házi méh jut az eszünkbe, pedig az európai mézelő méhen kívül, szerte a világon legalább 20 000 különböző méhfaj döngicsél. Csak Magyarországon 700-nál is többen élnek. De mitől is olyan különlegesek ezek az állatok?
Korszakalkotó találmány - magyar siker
Papp Gergely szegedi diák is díjat kapott a világ legnagyobb, fiataloknak szóló tudományos és innovációs versenyén (ISEF - Intel International Science and Engineering Fair), amelyen saját készítésű hangszórójával indult.
Érdekes eredményre jutottak a kutatók
Az emberfélék (hominida) eddig fellelt legősibb fülcsont maradványainak vizsgálata szerint az evolúció korai szakaszában ment végbe a középfül alakjának és méretének átalakulása, ami alapvetően megváltoztatta az emberek ősének hallását, és valószínűleg azt is, ahogyan kommunikáltak.
Több mint 600 ezer halott
A szúnyogok közismerten veszélyes - nem ritkán halálos kimenetelű - fertőzések terjesztői: egy új kutatás fényében mindazonáltal bacilusgazdaként hatékonyan be is vethetők olyan járványok ellen, mint a malária.