RSS
Bejelentkezés Friss híreket szeretnél? Iratkozz fel!
2014. július 30. szerda - Judit, Xénia
Utazz! Biztosítás Világjáró kupon Programajánló Fórum Blog Előfizetés
Hotel Kuponok Nyaralások Világ Itthon Bulvár Életmód Kultúra Tudor first class

Egzotikus medinák, borzongató bazárok - Utazás a meglepetések országába, Marokkóba

Vas Dániel, Szabó Viola 2012. július 31. | 05:34
Marokkóról sokáig azt hittük, hogy egy hatalmas sivatag pálmafás oázisokkal, bumfordi tevékkel, szúrós tekintetű, turbánt és hosszú ruhát viselő emberekkel. Legalábbis gyerekkorunk egyik kedvenc társasjátéka, a marokkó rajzolt doboza valami ilyesmit vésett képzeletünkbe.
Pedig az Afrika nyugati gallérján elterülő ország éppolyan sokszínű, mint maguk a színes pálcikák: a sivatag mellett égbenyúló hegyek, csörgedező patakok, zöld fennsíkok, kiterjedt erdőségek teszik változatossá a tájat. És persze a partokat nyaldosó óceán, mely hűsítő áramlatot hoz a forróságba.

Megérkezés északra

Egy vérbeli utazó a Gibraltári-szoroson áthajózva érkezik Marokkóba, méghozzá az északi kikötővárosba, Tangierbe. Így egy pillanat alatt az afrikai forgatag része lesz, és saját bőrén tapasztalja az Európa és Afrika közötti hatalmas különbséget. Ha viszont valaki repülővel jön valamelyik nagyvárosba, először a tiszta, rendezett reptér fogadja, és a pár perces sorban állás után kedves, udvarias útlevélellenőrökkel találkozik. Kihagyja azt, ami minket várt a tangieri kikötőben: a több órás sorban állást a hatalmas pakkokkal érkező helyiekkel, és a bizalmatlan vámosokkal való kényszeredett beszélgetést.

Tangier városa történelme során rengetegszer váltott gazdát. Az 1920-as évektől a múlt század közepéig úgynevezett nemzetközi zónává vált, ennek nyomai a mai napig érezhetők az építészeten, az embereken és a konyhán. A száz év körüli szecessziós épületek leginkább a francia, illetve a spanyol tengerparti városok házaira hasonlítanak, de természetesen Tangier szíve azért a girbe-gurba utcákkal szabdalt medina (óváros), mely a kikötő fölé magasodik. A helyi lakosok a francia mellett remekül beszélnek angolul, és sokkal heterogénebbek, mint bármely más marokkói városban, kivéve talán Casablancát. Az éttermeknek is igen változatos a kínálata: a francia és spanyol ételek mellett találunk amerikai hamburgert is, de azért a helyiek körében főleg a hagyományos harapnivalók népszerűek.

A kellemes pihenéssel töltött tangieri napok után siettünk megismerni az igazi Marokkót is. A déli útirányhoz képest egy rövid kitérőt tettünk a Rif-hegységbe, Chefchaouen városba. Ez talán Észak-Afrika legnyugodtabb szeglete: a hegyoldalba épült városka egész évben hűvösnek mondható, a levegő pedig igazán friss, csak a kif illata érződik lépten-nyomon, itt ugyanis félig-meddig legális a vadkender e származéka. Chefchaouen környékének hegyi ösvényein jó alkalom nyílik az egyes berber törzsek megismerésére is. De mint már oly sok helyen a világon, itt se számítsunk teljes egyedüllétre. Túráinkon kis koldusgyerekek kísérnek majd "csak egy dirhamot" kéregetve, és nyugdíjas nénik próbálnak rábeszélni bennünket egy-egy kötött sapkára, kesztyűre, amelyeknek ha itt nem is, de a magyarországi télben jó hasznát vehetjük.

Királyi városok

A hegyek mellett Észak-Marokkó fő látványossága a két középkori királyi város: a zöld Mekne`s és a kék Fe`s. Amíg Mekne`st Királyi Palotája miatt Marokkó Versailles-ának tekintik, Fe`st inkább Marokkó Párizsának nevezhetnénk, mivel minden függetlenségi mozgalom ebből a városból indult ki. Mind Mekne`s, mind Fe`s régi épületeire jellemző a zöld szín. Az utóbbit mégis a kékkel azonosítják, mivel alkonyatkor a völgyben épült város fölött bennragad a köd, és az ezen átszűrődő fények pislákolása kék színűvé teszi a házakat. Persze könnyen lehet, hogy ez inkább csak reklámfogás, hiszen mégsem nevezhetik mindkét várost zöldnek.

Mekn`es medinája emberközelibb, Fe`s medinája jóval híresebb. A középkorban mindkettő többször működött fővárosként, ma viszont egy harmadik királyi város, Rabat az új, független Marokkó kormányzati központja. Mekne`st a XVII. század óta máig is uralkodó Alavita dinasztia virágoztatta fel, Fe`s viszont már a IX. század óta létezik. Amiben a két város megegyezik, az az, hogy a Mernida-dinasztia mindkettőben lenyűgöző korániskolákat (medreszéket) emeltetett.

De természetesen az iszlám építészet kiválóságát emellett a mecsetek és a karavánszerájok is híven tükrözik. Fe`sben található a muszlim világ egyik legbefolyásosabb mecsete, a Kairaouine: imámjainak véleménye mindmáig meghatározó a jelenlegi muszlim politikai gondolkodásban. Nem messze innen található egy rendkívül szépen felújított karavánszeráj is, ahol ma már nem alszanak kereskedők, az épület múzeumként működik.

De sok egyéb izgalmas dolog is vár ránk a két város nyüzsgő medinájában: a szuk (bazár) szerencsére továbbra is inkább a helyieket szolgálja ki, így az árak sem olyan magasak. De sajnos ez kezd megváltozni: a kitartóan érkező turistacsoportok kalauzolására lassan teljes iparág épül. Ottjártunkkor mi is fogadtunk kísérőt, egy kilenc éves kislány személyében, aki négy nyelven beszélt a francián és az arabon kívül. Túl sok hasznát ugyan nem vettük a kis Szennának, de arra nagyon jó volt, hogy a többi "guide"-nak ajánlkozó helyit leszerelje.

F`es hatalmas kültéri cserzőműhelye egyedülálló látnivaló. Reggeltől estig itt cserzik és festik a tevékről, marhákról és kecskékről lenyúzott bőröket. Az okos bőrdíszmű-kereskedők úgy építették meg boltjaikat, hogy azok teraszáról jó kilátás nyíljon a cserzőműhelyre és így a kedves érdeklődő - és egyben leendő vevő - egyszerre gyönyörködhessen ebben az ősi mesterségben és költhesse el dirhamjait a szebbnél szebb táskákra, papucsokra és más bőr portékákra.

Kacskaringós utunkat folyatva útba ejtettük a már említett harmadik királyi várost, a fehér Rabatot, Marokkó jelenlegi fővárosát. Az Atlanti-óceán partján fekvő városba még a francia gyarmatosítók tették át a közigazgatási központot, mivel az sokkal védhetőbbnek bizonyult, mint a dombos vidéken épült Fe`s. De Rabat és a hozzá tartozó Salé történelme már jóval korábban, a XII. században, az Almohádok idején kezdődött. A Yacoub al-Mansour vezette uralkodóház Rabatot ugyanazért választotta központjának, mint 700 évvel később a franciák. A különbség "csak" az volt, hogy al-Mansour ellenségei a Reconquistáért harcoló európai keresztények voltak, a franciáké pedig a németek.

Ha Rabatban sétálunk, minduntalan szemünk elé kerül a város legfontosabb látnivalója, a 44 méter magas, befejezetlen Hasszán-torony, melynek tere kedvelt családi piknikező hely. Al-Mansour eredetileg a muszlim világ legmagasabb minaretjét akarta itt felépíteni, de terve nem sikerült, mert négy évvel az építkezés megkezdése után, 1199-ben meghalt. 800 évvel később II. Hasszán, a jelenlegi uralkodó apja folytatta a monumentális építkezéseket, ő viszont Casablancát, és azon belül is egy tengerparti részt választott grandiózus tervei megvalósítására.

Hatvanadik születésnapjára 200 milliárd (!) forintnak megfelelő dirhamból építetett egy mecsetet, amit saját magáról nevezett el. A mecset minaretje 210 méter magas és már kilométerekről látszik. Megépítéséhez 6000 kézműves 5 évig tartó, éjjel-nappal folyó munkájára volt szükség. Casablanca egyébként sokatmondó neve ellenére nem szolgál különösebb egzotikummal: egy a megszokott piszkos, forgalmas, hangos arab kikötővárosok közül. Kiábrándításul pedig még annyit, hogy a Casablanca című, Humphrey Bogart főszereplésével bemutatott filmet az elejétől a végéig Hollywoodban forgatták.

Dél vörös városa

Az ország északi részét magunk mögött hagyva elindultunk dél felé, s már alig vártuk, hogy megpillantsuk a negyedik királyi várost, a vörösbe öltözött Marrakecht. A Koutoubia mecset csaknem hetven méter magas minaretje, és a háttérben emelkedő Atlasz hegyláncai már messziről üdvözöltek bennünket, s hamarosan kirajzolódtak a téglavörös színben pompázó városfal körvonalai is. Marrakech ma két részből áll: a XI. században az Almoravida-dinasztia által alapított régi városrészből, illetve a modern, elegáns szállodákkal és üzletekkel teleszórt újvárosból, amelyet a franciák építettek a protektorátus idején.

Marrakech medinájának hangulata még a legviláglátottabb utazót is magával ragadja. A szűk utcákat mindenütt vörös épületek szegélyezik, legyenek azok lakóházak, boltok, éttermek vagy paloták. E színválasztás korántsem véletlen: a vörös ugyanis nem veri vissza annyira a nap sugarait, így a szemnek sokkal kellemesebb látványt nyújt, mint mondjuk a fehér. Marrakech óvárosát 1985-ben a világörökség részévé avatták, mert rendkívül jól megőrizte az arab építőművészet emlékeit. És valóban: a gyönyörű Bahia-palota, a még romjaiban is hatalmas El-Badi palota, a Ben Youssef korániskola, a Saad-dinasztia mauzóleuma, a Koutoubia-mecset, a romantikus parkok, vagy maga a robosztus városfal mind-mind egy letűnt kor különböző időszakainak hátramaradt hírnökei.

Marrakech fő vonzerejét mégis inkább a főtér, a Jemaa El-Fna és a bazár jelenti, ahol a látogató belevetheti magát a hamisítatlan marokkói világ kissé félelmetes, de lenyűgöző forgatagába. A Jemaa El-Fnán délután indul az élet. A szuk bejáratánál strázsáló hatalmas téren az alkonnyal lassanként életre kelnek a mesés kelet fantáziavilágának nagyon is valóságos figurái: kígyóbűvölők, majomtáncoltatók, mutatványosok, tűznyelők, fakírok, zenészek, hastáncosok, mesemondók, jósok, levélírók, csodaszer-kereskedők vagy éppen fognyűvők szórakoztatják vagy borzongatják a furcsaságokra éhes helyieket, és persze a turistákat.

Bár a hely már önmagában is meglehetősen bizarr hangulatot áraszt, az embert akkor rázza ki igazán a hideg, amikor megtudja, hogy a tér nevének jelentése: "a holtak gyülekezőhelye", és az Almohádok idején itt folytak a nyilvános kivégzések. Estefelé az egész szín átrendeződik: a tér közepén sütödéket állítanak fel, azokat pedig rögtönzött padokkal és asztalokkal veszik körül. Készül itt sült hús, saláták, levesek, csiga- és kagylóételek, s míg a turisták kissé félénkebben közelítenek egy-egy sütődéhez, a helyiek a legnagyobb élvezettel tömik magukba a frissen készített finomságokat.

Az alkudozás magasiskolája - Lapozzon!

következő oldal

Forrás: Világjáró
A cikk képei
Rekordfogásért éves horgászjegy jár
Paradicsomi állapotok várják a horgászat szerelmeseit a Körösök Szívében. Hazánk ötödik legnagyobb állóvize, a Holt-Körös horgászai Kákafoki rekordfogásaikért egy évre szóló horgászjegyet nyerhetnek. Rekordfogásra igen jók az esélyek, hiszen a tavaszi, nyár eleji intenzív haltelepítéseknek köszönhetően jó fogásra és sok rekordméretű halra van kilátás.
Lótusz Napok a szegedi Füvészkertben
Hetedik alkalommal rendezik meg a Szegedi Füvészkertben a Lótusznapokat a hétvégén. A program során a látogatók mindent megtudhatnak a különleges indiai növényről.
Szédületes sebesség és fergeteges hangulat
Ezen a hétvégén két országos kerékpáros bajnokságot is rendeznek a Bringarénában, Eplényben. Mind downhillben, mind fourcrossban nagy csatákra és fergeteges hangulatra lehet számítani. A háromnapos rendezvény nézőként is rendkívül izgalmas, emlékezetes élmény.
Rovat további cikkei
Történelmi szállodák Magyarországon - Ahol a falak mesélni tudnak 9. rész
Hernádvécse a festői Hernád völgyében a Cserehát dombjainak napos lankáin, Miskolc és Kassa között, a 3-as főút mentén helyezkedik el. A Vécsecity egy új kiindulási pontja hazánk e tájának. Tökéletes helyszín gazdag történelmünknek a megismerésére és a tartalmas relaxációra. A szálloda egyszerre varázsolja el vendégeit a 18. századi neobarokk kastély hangulatával, modern szolgáltatásaival és mesés természeti környezetével.
Sírjunk vagy nevesünk? - Elgondolkodtató adatok
Többet költöttek a magyarok belföldi utazásaik során 2013-ban, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy jelentősen csökkent az utazások száma és az eltöltött idő is - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről című kiadványából.
Budapest szebbik arca: csodák a Dunán
A hétvége és a szép idő remek lehetőséget biztosít egy fantasztikus városi programra. Ha már minden rendezvényt meglátogattunk, akkor irány a Duna, ami csodálatos látvánnyal és történelemmel szórakoztat bennünket. Érdemes már most rákészülni, akár egy piknikkel is megfejelhetjük a programot.
Miskolctapolca ezt még megemlegeti - Véget ért az ETOTT - Fotók
Öt és fél kilométer kerítés, tizenegy zenei színpad 16 hektáron, ahol több mint 1500 stábtag dolgozott azon, hogy az EFOTT vendégei igazán maradandó élménnyel gazdagodjanak az év legnagyobb hallgatói buliján. Az öt napos rendezvényre összesen 91193-an váltottak jegyet, amivel a fesztivál megdöntötte tavalyi, 88000-es rekordját.
TOP 10
Friss
Budapest szebbik arca: csodák a Dunán Sírjunk vagy nevesünk? - Elgondolkodtató adatok A misztikus kövek titka Mit rejt egy vadkan szája Marburgban? Pomorie - A nyugodt és zavartalan Belek, a luxus hotelek mekkája Történelmi szállodák Magyarországon - Ahol a falak mesélni tudnak 9. rész Miskolctapolca ezt még megemlegeti - Véget ért az ETOTT - Fotók Korfu - Dolce vita görög módra BMX a Mercedesek között
Belek, a luxus hotelek mekkája Új sírok tárulnak fel Tarquiniában Sírjunk vagy nevesünk? - Elgondolkodtató adatok Budapest szebbik arca: csodák a Dunán Nyírbátor megfújja a kürtöket Történelmi szállodák Magyarországon - Ahol a falak mesélni tudnak 9. rész Ahova nem csak a futballcsapat miatt érdemes elmenni Pénzvadászat Berlinben Szimfonik LIVe - Középpontban a magyar dal Rejtélyek nyomában - Perui csillagászati labor
Világjáró
First Class
Időjárás
31
18
Fotó
Videó
Vélemény
Utazási ajánlat
Valutaváltó
Válasszon devizát
EUR/HUF
310.730